Prezentálás

Március 14-én, Nagyböjt IV. vasárnapján került sor a prezentálásra, vagyis a diakónus jelöltek bemutatására Isten népe előtt. Idén Rónaszéki János és Tüttő Ágoston lesznek szerpappá szentelve közösségünkből. A járványügyi helyzetre való tekintettel ezt szűk körben, a Szeminárium kápolnájában végeztük.

Az ünnepről és a szertartásról Tüttő Ágoston írását adjuk közre:

„Vigadozzál, Jeruzsálem, s gyűljetek egybe kik szeretitek őt, vigaszának tejével, hogy beteljetek.” – Hangzik a mai Introitus, Nagyböjt IV. Vasárnapján, s ez arra figyelmeztet és hív bennünket, hogy lassan elmúlik a böjti idő, és közeledik Húsvét ünnepe, ezért vigadozhatunk és örvendezhetünk. Nekünk pedig, akiket most felvettek a szent rendek jelöltjei közé, ez a nap még azt is jelenti, hogy hamarosan véget érnek a szemináriumi évek és elközeledik szerpappá szentelésünk.

Két kérdésre kellett választ adnunk. Az első így szól: „Akartok-e az Úr hívására válaszolva, teljesen felkészülni, hogy így alkalmassá váljatok az egyházi rendet felvéve a szent szolgálat vállalására?” Teljesen felkészülni. A szemináriumban eddig eltöltött 4 és fél év talán nem elegendő idő arra, hogy teljesen felkészüljünk, és teljesen alkalmassá váljunk. De nem is ez a kispapi élet elérendő célja, hanem az, hogy megszerezzük a szükséges lelki és elméleti alapokat, és ezekkel felvértezve egy életen át egyre jobban megismerjük a Jó Pásztort, és egyre jobban hasonlítsunk rá.

A második kérdés így hangzik: „Akartok-e lelkileg olyanná alakulni, hogy Krisztus Urunknak és az Ő titokzatos testének, az Egyháznak hűségesen szolgálhassatok?” Hűség és szolgálat. Hűség az Istenhez, az Egyházhoz, a majdan ránk bízott hívekhez, és hűséges maradni ahhoz a hivatáshoz, amit kaptunk. Szolgálatunkat pedig Isten dicsőségére és az emberek javára kell használnunk. Az ezekhez szükséges kegyelmet pedig a Mennyei Atyától kell kérnünk, mert Ő mindig megadja nekünk azt, amire szükségünk van.

A két kérdésre pedig a válasz: „Akarok.” Először mondtuk ki ezt a szót ünnepélyesen. Az itt kijelentett „akarok” alapozza meg a diakónussá szenteléskor feltett kérdésekre a választ. Ám nem csak ezeken a jeles alkalmakon kell „akarok”-ot mondani, hanem életünk minden napján, hogy „hű és okos szolga” módjára végezzük kötelességeinket.

Tüttő Ágoston

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.