Az imádság útja – Első lépés
A hivatás útja az imádság útja. Nem a saját ötletünket bontakoztatjuk ki, nem önmagunkat valósítjuk meg, hanem felismerjük, hogy mi Isten akarata az életünkre vonatkozóan, és abba szívvel-lélekkel beleállunk. Isten hangjának meghallásához pedig elengedhetetlen, hogy legyen személyes Isten-kapcsolatod. Ezért első lépésként szükséges, hogy elmélyítsd az imaéletedet. Vizsgáld meg, hogy most hol tartasz, mennyire fontos az életedben az imádság? Aztán tegyél egy lépést előre. Találd meg a számodra megfelelő imamódot, amivel reggel, napközben és este is Isten felé tudsz fordulni. Komolyan szánj rá időt, ne rohanás közben imádkozz. Kezdd el átadni Neki a hivatásod kérdését, a vágyaidat, a terveidet, egyszóval mindazt, ami vagy: az életedet. Az Istennel egyesült élet teljes önátadáson alapszik. Sokaknak segített, ezért ideírom Charles de Foucauld atya imáját, amit elmondhatsz minden reggel, indulás előtt. Ha komolyan veszed, és élni kezded a teljes önátadást, Isten nem késik, hogy egészen betöltsön téged!
Az imádság útja – Második lépés
Ha figyelsz a belső életedre, minden nap adsz időt Istennek, tapasztalhatod, hogy indításokat, belső megmozdulásokat ad. A hivatás is ilyen. Érzed, hogy valaki a lelked mélyén ebbe az irányba húz téged. A problémát nyilván az okozza, hogy egyszerre több irányba érzel vágyakozást. Sokan számolnak be arról, hogy egyszerre érzik a papi életre szóló meghívást, és a család iránti vágyat. Azt kéne tehát eldöntened, hogy egy-egy ilyen érzés, sugallat kitől, honnan jön. Honnan jön, hogy pap akarok lenni, és honnan jön, hogy családot szeretnék és világi munkát? Miután felismerted a forrását, már csak annyi a dolgod, hogy Isten akaratát kövesd. Olvasd és elmélkedd át ezeket a szempontokat:
Járd végig a következő néhány lépést imában:
Az imádság útja – Harmadik lépés
- imádkozz szabadságért – hogy mindazt, amit önismeretben felismertél, Isten gyógyítsa, és végül olyan döntést hozz, ami közelebb visz téged Istenhez
- imádkozz jelért – bátran! Isten, akiket kiválaszt, azokat megérinti, hívja, újra és újra jelez nekik. Jel lehet tulajdonképpen bármi, amiről a szívedben érzed, hogy számodra ez különleges. Mondok néhány példát: egy szentírási részt olvasnak fel a misén, amit már rengetegszer hallottál, most mégis valahogy megérint, mellbe vág. Vagy belépsz a templomba és az atya éppen a hivatásról beszél, te pedig érzed, hogy neked szól. De jel lehet egy spontán prófécia, amit valaki mond neked (pl. valaki rád néz, és azt mondja, hogy nagyon el tudna képzelni papnak) Fontos, hogy a jelet a szíved hitelesíti. Ezek megtörténhetnek úgy, hogy egyáltalán nem érintenek meg, de ha igazán jel, akkor érzed, hogy fontos számodra. A kapott jelet beszéld meg a lelkivezetőddel!
- imában tekints vissza az életedre: keress az előbbiekhez hasonló jeleket.
- képzeld el, hogy döntöttél. Először az egyik utat, majd a másikat, és figyeld a szíved megmozdulásait és különböztesd meg őket (ahogy az előző cikkben olvastad)
- beszéld meg Istennel, kérd, hogy erősítse meg a döntésedet
Járj rendszeresen a lelkivezetődhöz! A hivatás megtalálása nem egy pillanat, hanem egy út. Sok buktatótól megkíméled magadat, ha van valaki, egy pap, akivel megbeszéled a kérdéseidet.